Bakonyi üveghuták – bakonyi hutás családok

 

"A nemzedék, mely szeretteit elfeledni hagyja, annak jelene ingovány, jövője ködbe vész."
(Albertfalvi régi temető helyét jelölő emlékmű felirata)

  


 

 

Bakonyi üveghuták

Kattints a képre, hogy nagyobb méretben lásd!

 


 

 

Az üveghuták időrendben:  
Pille >>> 1715-1762
Németbánya >>> 1757-1781
Csehbánya >>> 1760-1796
Lókút >>> 1765-1790
Úrkút I. >>> 1781-1824
Pénzeskút >>> 1791-1816
Somhegy >>> 1815-1859
Úrkút II. >>> 1862-1876

Fontosabb cikkek

  • Bakonyi őserdő kitermelhető famennyisége
    2022-05-29 14:00:55

    http://erdeszetilapok.oszk.hu/01387/pdf/01387.pdf a 90. oldalon:

    Hektáronként 1300-1400 m3 famennyiséget számoltak ki egy máig fennmaradt kb. 600 ha kiterjedésű görögországi őserdőben.

    Ebből következően a XVIII. századi Bakony 1580 km2-es őserdejéből közel ennyi famennyiséget égethettek el hektároként.

    Az eredeti cikk

    Erdészeti Lapok

     

     

  • A Rákócziak Párádi hutája (nem Bakony!)
    2020-05-26 19:36:46

    II. Rákóczi Ferenc 1709-ben alapította meg a parádóhutai (Párádi) üveghutát a családi uradalom területén. Állítólag azért, mert nagyon szerette a parádi kénes-szénsavas forrás vizét, amelyet nem lehetett hordóban szállítani, mert úgy elillant az ereje, ezért volt szükség az üvegpalackok gyártására. >> >> >> Olvass tovább

  • Szathmáry László: A hamuzsírfőzés Magyarországon
    2020-05-26 19:25:13

    A  hamuzsír  a  kálium-karbonát  köznapi  neve  volt  egykoron,  s  nevét  onnan kapta, hogy elsősorban fahamuból nyerhető ki, oldata pedig >> >> >> Olvass tovább

  • Ahol a hamuzsírt főzték
    2020-05-09 13:11:19

    Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században

    (Erdészettörténeti közlemények 68. - 2006. 65. oldal)

    A XVIII-XIX . század fordulóján nem is annyira maga a fa, mint a belőle készített hamuzsír volt az értékes. Magyarország más erdővidékeihez hasonlóan a Bakonyban is nagymértékben foglalkoztak hamuégetéssel és hamuzsírfőzéssel.

Asztali nézet