Történetek, települések és mesterek a XVIII–XIX. századi bakonyi üvegkészítés világából.
Városlőd (Waschludt) – a bakonyi üveggyártás központja, 1715-től
Csehbánya (Csehhuta, Böhmischhütte) – 1762-től, új üveghuta
Lókút
Gyertyánkút
Óbánya (Altglashütte)
Újbánya (Neuglashütte)
Németbánya
Farkasgyepű
Somhegy (a legtovább működő huta)
Ezek a települések szorosan követték:
az erdőállományt,
a hamuzsír- és üveggyártáshoz szükséges faellátást,
az egyházi és földesúri birtokhatárokat.
Fontosabb cikkek
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01387/pdf/01387.pdf a 90. oldalon:
II. Rákóczi Ferenc 1709-ben alapította meg a parádóhutai (Párádi) üveghutát a családi uradalom területén. Állítólag azért, mert nagyon szerette a parádi kénes-szénsavas forrás vizét, amelyet nem lehetett hordóban szállítani, mert úgy elillant az ereje, ezért volt szükség az üvegpalackok gyártására. >> >> >> Olvass tovább
A hamuzsír a kálium-karbonát köznapi neve volt egykoron, s nevét onnan kapta, hogy elsősorban fahamuból nyerhető ki, oldata pedig >> >> >> Olvass tovább
Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században
(Erdészettörténeti közlemények 68. - 2006. 65. oldal)
A XVIII-XIX . század fordulóján nem is annyira maga a fa, mint a belőle készített hamuzsír volt az értékes. Magyarország más erdővidékeihez hasonlóan a Bakonyban is nagymértékben foglalkoztak hamuégetéssel és hamuzsírfőzéssel.