• 

Pille (1711-től 1762-ig):

Rubner (kb. 1715 – 1738)

RUBNER János Péter (?, 1660.?.?. - Pille, 1744.?.?. ) üveghuta-alapító Magister vitrarius Rubner 1711-1712-ben érkezett hutamunkásaival Pillére (de hogy honnan, arról nincs információnk). 1715-re felépült a huta épülete és a munkások házai, sőt az üzem (amely az első bakonyi üveghuta) már termelt is. Az alapítót 1718-ban már fuitus Magister anteavitrariae Pillensis-ként jegyezték be (keresztszülőként) a veszprémi anyakönyvbe. A huta 1738-ig maradt Rubner birtokában, azután id. Gasteiger János Mihály bérelte. Az üvegfúvó munkások száma: 8-12 fő volt. I.: ÉRI István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez. = VpMMK.,5. köt. Vp., 1966. – NÉMETH István: Vitráriusok nyomában. (Kézirat.) Ajka, 1973.

1744-ben, 84 esztendős korában halt meg a városlődi plébánia anyakönyvébe tett bejegyzés szerint Rubner János Péter, „fuitus Magister antea vitrariae Pileen-sis". Ő volt tehát az itteni huta első mestere, feltehető­leg alapítója is. Az idős (aki tulajdonképpen 1711-ben 51 éves volt) mester három felnőtt fiával (és valószínűleg azok családjával) érkezett Pillére:

Egyiküket, Rubner Ferencet az 1730-as években a városlődi anyakönyvben „colonus et socius vitrarius"-ként említik, itt él az 1745-ös és 1748-as egyház össze­írások szerint is, a későbbiekben nevével viszont már nem ta­lálkozunk. De Rubner Ferenc neve a veszprémi anyakönyvben már 1722-25 között megtalálható: két leányát és egy fiát ke­resztelteti ott.

1747.május 26., az újszülött neve: Stephanus, szülők: Franciscus Ruebner és Ursula, tanuk: Joannes Röller és Maria Magdolna, hely: Piliensis (Pille):

https://bit.ly/2TVDN8Z (https://www.familysearch.org) - az eredeti oldal megtekintéséhez regisztrálni kell!

 

1750.február 15., az újszülött neve: Josephus, szülők: Franciscus Ruebner és Ursula, tanuk: Stephanus Roth és Catharina, hely: Piliensis (Pille):

A két másik fiúnak, Rubner János György­nek és Rubner János Mihálynak nevét ugyancsak a veszprémi anyakönyv 1728-as, illetve 1719-29 közötti bejegyzé­sei őrzik. Bár foglalkozásukat nem említik, igen való­színű, hogy ők is a hutánál dolgoztak.

A család harmadik generációjába sorolható Rub­ner András, aki mint fiatal házas él Pillén az 1748-as összeírás idején. Rajtuk kívül — nem tudjuk, hogy a második, vagy harmadik generációba tartoznak-e — még két Rubner-leány nevét is meg kell említenünk. Az egyik 1745-ben Köller János „colonus et magister ferrarius Wároslődiensis" felesége, a másikkal 1738-ban köt házasságot Városlődön Gleiszner Márton „socius vitrarius Pileen-sis".

Gasteiger (kb. 1738 – 1757)

1734 elején Johann Gasteiger hutamester állt a Hosszúhetény melletti óbányai üvegolvasztó élén. Onnan költözött fel Jákóra hogy átvegye a pillei hutát és utána megépítse a németbányait.

A második hutamester Gasteiger Já­nos Mihály, akinek neve először 1735-ben szerepel a városlődi plébánia anyakönyvében, amikor feleségével, Colbert Annával Margit nevű gyermeküket kereszteltették.

Az eredeti anyakönyvben Mihäelis Gásteiger és Anna Maria gyermeke, Margaretha szerepel az 1735. december 12-i bejegyzésben.

Philipp Gasteiger a Hosszúhetény falu határához tartozó Csomor-völgyben, a Hidas-, Öreg- vagy Nádasd patak bővízű forrásainál új üveghutát és Újbánya néven hutatelepülést létesített. 

Adler (kb. 1757 – 1762)

Kb. 1757-ben, mások szerint az 1760-as évek elején Philipp Gasteiger (Gasteiger Fülöp) vője, Josef Adler (1744 - 1792) csehországi üvegkészítő mester vette át a huta irányítását. Vélhetően Csehországból érkezett munkásai nagyrésze, később viszont más hutavidékekről is jöhettek telepesek Újbányára.

Adler első gyermeke Mecseknádasdon, míg a következő öt Hosszúhetényben született.

Munkások: Egerstorfer János György, Tremmel Márton, Liwesch Ferenc (családosak), Swenda János, Keberl Péter („öreglegények"), Steltzl Vencel, Hutmaneg Márton, Güntzl József, Erber János György, Egerstorfer János György (ifj.), Güntzl Antal, Waitischka Vencel és Jungwirth Mátyás.

 

Németbánya:

Gasteiger János Mihály (1757 – 1760)

Gasteiger Fülöp (1760 – 1770 vagy 1773)

özv. Gasteiger Fülöpné Puchler Teréz (1770 vagy 1773 – 1781)

Munkások: Schmoll Ádám, Wirbach Fülöp, Rieger János, Lackner János, Eiserle Lajos és Frisch János György. (Négyüket, időközben munkabíróvá lett fiaikkal együtt 1771-ben is itt találjuk.)

 

Csehbánya:

Adler Ferdinánd (1760 – kb. 1777)

Adler Ferenc (kb. 1777 – 1796)

1. Egersdorfer-család János György (sz. 1723) fiával, ifj. János Györggyel (sz. 1739?), mint Adler sodalisai 1757-ben Pillén vannak. 1771-ben viszont E. Mártont találjuk (sz. 1714).
2. Jungwirth-család. Mátyás (sz. 1733) előbb Pillén, majd Csehbányán dolgozik, legkésőbbi adatunk 1779-ből van róla. Kívüle a családnak még két, fiatalabb tagja dolgozik Csehbányán: János (sz. 1740) és Antal (sz. 1743). Egyikük 1779 előtt itt is halt meg.
3. Liebes (Libisch, Liwesch)-család. Ferenc (sz. 1713) 1757-ben Pillén özvegyként szerepel. Két fia van vele ekkor, József (sz. 1740) és Ferdinánd (sz. 1743). 1771-ben mindkettőt Csehbányán találjuk, mint nős embereket. Ugyanott élnek ekkor még Antal (sz. 1701) és Vitus (sz. 1750). — A család tagjai később szétszóródnak, találkozunk majd nevükkel Lókúton, Úrkúton és Somhegyen is.
4. Steltzl-család. Vencel (sz. 1739) 1757-ben Pillén van. András (sz. 1711) viszont 1771-ben két serdülő fiával mint özvegy él Csehbányán.
5. Swenda (Sveder)-család. János (sz. 1717) Pillén, majd Csehbányán dolgozik.
6. Tremml-család. Márton (sz. 1702) mint özvegy él János fiával 1757-ben Pillén. Egy másik Jánost (sz. 1711) szintén özvegy, viszont 1771-ben Csehbányán írtak össze.

 

Lókút-Óbánya:

Klyma Marián Károly (kb. 1772-ig)

Gleiszner Antal (kb. 1772 – kb. 1786)

Gleiszner Károly (kb. 1782 – kb. 1790)

 

Pénzeskút-újhuta:

Gleiszner Károly és József (kb. 1795-ig vagy 1802-ig)

Gasteiger János Mihály (kb. 1803 – 1807)

Vernhardt József (1808 – 1816)

 

Úrkút:

ifj. Gasteiger János Mihály (1781 – 1802)

Pfantzelt (Pántzély) Antal (1802 – 1824)

1. Eisele János vitrarius. Családja már 1757-ben, majd 1717-ben is Németbányáról ismert, egyébként ifj. Gasteigerrel rokonságban állanak (első felesége Eisele-lány). Valószínűleg kezdettől fogva itt dolgozik, bár adataink csak 1786-94 közötti időből maradtak róla
2. Graff Mihály vitrarius (sz. 1763). A korábbi hutáknál nem találkoztunk nevével. 1790-ben Úrkúton özv. Hedlnével kötött házasságot, ekkoriban kerülhetett ide, családja még 1811-ben is itt szerepel.
3. Grasits Ferenc vitrarius sodalis (sz. 1769). Csak 1794-ben kötött házasságáról tudunk Úrkúton, sem előbb, sem később nem szerepel.
4. Hasz Ferenc sodalis vitrarius (sz. 1761). Apjáról tudjuk, hogy Németbányán dolgozott. Alighanem kezdettől fogva, itt van, adatok 1784-87 között említik.
5. Hedl Károly sodalis vitriarius (sz. 1755-60 k.). Ez a család a lókúti hutánál tűnik fel, Úrkúton mindvégig találkozunk velük, Károly 1782-89 között szerepel, itt halt meg.
6. Hedl Ferenc sodalis vitriarius, felesége Eisele-lány. Előbbi öccse lehetett, 1786-94 között fordul elő az anyakönyvben.
7. Keberl Márton. Adlerrel 1757-ben valószínűleg az apja került Pillére. 1789-1794 között említik Úrkúton.
8. Liebel József (lehetséges, hogy a Libisch, Liwesch néven gyakran előforduló üvegfúvók egyike). E néven csak egyízben szerepel, viszont a családnév később is többször olvasható úrkúti adatokban.
9. Mayer Mihály. Családja 1757-ben Pillén dolgozik Gasteigerék hutájában. Itt 1784-ben szerepel.
10. Merlinger Tamás vitrarius. Családját 1757-ben Pilléről ismerjük, későbbi adatok hiányoznak. Itt 1787-1792 között említik.
11. Рек (Pik, Peck) János vitrarius. Pillén 1745-1757 között szerepel egy Peck-család. Ha ezzel azonosíthatnánk, az ismertek mellé még egy újabb üvegfúvó dinasztiát sorolhatnánk. Az említett 1785-1797 között élt Úrkúton.
12. Purgerd György vitriarius (sz. 1755 k.).Korábbról nem ismerjük. 1785-ben Úrkúton nősül, 1788-ig említik.
13. Pingerd (Purgerd?) Fülöp. Valószínűleg az előbbi rokona, 1787-ben fordul elő a neve.
14. Rankl János (sz. 1770). Az ő családja is lókúti, ő azonban 1793-ban Úrkúton nősül. Adataink csak 1796-ig vannak róla, de még a XIX. század második évtizedében is dolgoznak itt a család tagjai.
15. Rankl József, az előbbi testvére lehetett. 1793-98 között van Úrkúton, a századfordulón a lókúti anyakönyvben találkozunk nevével (lehetséges, hogy Gasteiger vitte át Pénzeskútra?).
16. Rieger János (sz. 1737). 1757-ben, 1771-ben a németbányai hutánál találjuk, alighanem ő is az úrkúti huta alapító munkásai közé tartozik. Az anyakönyvben 1786-ban szerepel.
17. Rieger Mihály (sz. 1772). Valószínű az előbbi fia. 1793-97 között találkozunk nevével. A családból 1810-20 között is itt dolgoznak.
18. Schall György vitrarius. Családja 1757-től áll Gasteigerék szolgálatában. Úrkúton 1786-ban fordul elő a neve.
19. Schmitzperger János vitri scissor (sz. 1759 k.). Személye csak 1794-ben merül fel Úrkúton. Adataink közül azonban ez az első, mely csiszolómunkást említ a bakonyi hutáknál. (Az ismert, többnyire évszámmal is datált bakonyi köszörült díszítésű üvegeket a szakirodalom a XIX. sz. első feléből, a somhegyi hutából származónak tartja. L. ehhez legutóbb Vajkai Aurél: Szentgál, Bp. 1959. 315-320.)
20. Sigl Vencel vitrarius sodalis (sz. 1752 k.). Lókúton 1782-ig szerepel. Úrkúton 1784-1797 között említik, családja évtizedeken át itt dolgozik.
21. Speigel Péter vitrarius. Apja (?) Németbányán, Gasteiger Fülöp szolgája. Az úrkúti anyakönyvben 1787-ben találjuk nevét.
22. Standi József vitrarius sodalis (sz. 1762 k.). Csak egy ízben, 1791-ben szerepel.
23. Taimayer Antal. Apja neve Adler csehbányai hutájánál jelenik meg először. Ő 1789-1794 között szerepel Úrkúton, utódai azonban az 1810-es években is itt dolgoznak.
24. Veber Ferenc vitriarius (sz. 1766 k.). Valószínűleg V. József németbányai üvegfúvó fia. Őt ugyancsak 1798-ban említik itt, családja később is előfordul.
25. Veszele József vitrarius. Korábban nem találkoztunk ezzel a névvel. 1785-1789 között szerepel.

 

Somhegy:

bérlő: Neumann Ábrahám (1815 – 1820)

NEUMANN Ábrahám (?, ?.?.?. - ,1820.? .?. ) üveghuta-alapító A pénzeskúti üveghuta megszűnése után 1815 októberében Neumann Ábrahám pápai kereskedő Somhegy-pusztán, a már korábban is meglévő hamuzsírfőző épülete mellett hutát hozott létre. A munkáslétszám 12–14 fő között volt. Gyártottak fehér-, zöld-, öblös- és táblaüveget. Halála után Neumann Salamon (valószínűleg Ábrahám testvére) vezette tovább a gyárat.   I.: ÉRI István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez. = VpMMK., 5. Vp., 1966. – NÉMETH István: Vitráriusok nyomában. (Kézirat.) Ajka, 1973.

bérlő: Neumann Salamon (1824 - )

 

Úrkút II.:

Neumann család (Josef, Bernát)