http://erdeszetilapok.oszk.hu/01387/pdf/01387.pdf a 90. oldalon:

Hektáronként 1300-1400 m3 famennyiséget számoltak ki egy máig fennmaradt kb. 600 ha kiterjedésű görögországi őserdőben. Ebből következően a XVIII. századi Bakony 1580 km2-es őserdejéből közel ennyi famennyiséget égethettek el hektároként.

II. Rákóczi Ferenc 1709-ben alapította meg a parádóhutai (Párádi) üveghutát a családi uradalom területén. Állítólag azért, mert nagyon szerette a parádi kénes-szénsavas forrás vizét, amelyet nem lehetett hordóban szállítani, mert úgy elillant az ereje, ezért volt szükség az üvegpalackok gyártására. >> >> >> Olvass tovább

A  hamuzsír  a  kálium-karbonát  köznapi  neve  volt  egykoron,  s  nevét  onnan kapta, hogy elsősorban fahamuból nyerhető ki, oldata pedig >> >> >> Olvass tovább

Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században

(Erdészettörténeti közlemények 68. - 2006. 65. oldal)

A XVIII-XIX . század fordulóján nem is annyira maga a fa, mint a belőle készített hamuzsír volt az értékes. Magyarország más erdővidékeihez hasonlóan a Bakonyban is nagymértékben foglalkoztak hamuégetéssel és hamuzsírfőzéssel.