Bakonyi üveghuták – élő történelem üvegben

Városlőd (Pille)

Városlődön – korabeli nevén Leveld-en – 1715 körül, a fűrészmalom mellett létesítettek üveghutát. Az első hutamester Michael Rubner volt, aki családjával együtt Morvaországból érkezett. Ez volt a Bakony első ismert üveghutája, amelyet a 18. század folyamán további hét követett.

A városlődi üvegfúvók csehországi német származásúak voltak, akik egymás között a cseh nyelvet használták. Ennek nyomán a Lőd helységnév helyett fokozatosan elterjedt a Pille elnevezés, amely cseh nyelven fűrészmalmot jelent. A 18. század húszas éveitől a Pille név hivatalossá vált, és az anyakönyvekben is ezt használták.

A városlődi üveghuta és az innen kiinduló mestercsaládok – köztük a Rubner- és Adler-család – meghatározó szerepet játszottak a bakonyi üveggyártás egészének kialakulásában. A későbbi üzemek közül az utolsó a mai Ajka Kristály elődjének tekinthető.

Csehbánya

Csehbánya az Első Katonai Felmérés térképén (1782–1785)

Csehbányát az 1760-as évek elején csehországi eredetű üvegfúvók alapították a Bakonyban.
Pille és Németbánya után a harmadik bakonyi üveges település volt, Városlőd határában, attól mintegy 4 km-re.

A pillei hutamester, Adler Ferdinánd engedélyt kapott a veszprémi püspöktől egy új üveghuta létesítésére. Az új üzembe Pilléről magával hozta a cseh származású üvegkészítő szakembereket is. Adler Ferdinánd 1777-ben bekövetkezett halála után öccse, Adler Ferenc vette át az üzem vezetését. Felesége, Gleiszner Teréz az első pillei üvegesek leszármazottja volt, és rokoni kapcsolatban állt a hutaalapító Rubner családdal.

A település neve az alapítók nemzetiségére és eredeti lakóhelyére utal (a Böhm németül csehet jelent). Az eddigi kutatások szerint az üveghuta 1760 és 1796 között működött. A hutában különböző formájú és méretű poharakat, palackokat, valamint kerek ablaküvegeket készítettek, fehér és zöld színben.

1796-ban püspöki utasításra – feltehetően az erdők védelme érdekében – az üvegkészítést megszüntették. A munkások egy része Németbányára, Lókútra és Pénzeskútra költözött, a település azonban Városlőd pusztájaként továbbra is fennmaradt. Az 1869. évi népszámlálás idején már önálló helységként szerepelt, 25 házzal és 237 lakossal.

Források:
Veres László: Üvegkönyv,
Csehbánya község honlapja: https://csehbanya.hu/,
VeML V.418. Városlőd Nagyközség és beosztott kisközsége iratai.

Pénzesgyőr (Pénzeskút)

Pénzesgyőr területe a Magas-Bakony betelepítésének részeként az 1710-es évektől népesült be. A mai község 1956-ban jött létre Pénzeskút, Kőrisgyőr és Kerteskő puszták egyesítésével; korábban ezek a települések Bakonybélhez, Lókúthoz és Szentgálhoz tartoztak.

Pénzeskút pusztát gróf Esterházy János telepítette be, túlnyomórészt római katolikus németekkel, kisebb számban szlovák és magyar családokkal. Az eredeti telepítési szerződés nem maradt fenn, de az általános gyakorlat szerint a betelepülők szabad költözködési jogot és több évnyi adómentességet kaptak. Ez idő alatt házaikat felépítették, valamint erdőirtással termőterületeket alakítottak ki.

A terület az üveghuták szempontjából befogadó és utánpótlási térségként volt jelentős: az üveges mesterek és munkások egy része a bakonyi huták megszűnését követően Pénzeskút, illetve a környező települések irányába költözött.

Források:
Hudi József: Pénzesgyőr története,
Pénzesgyőr község honlapja: https://penzesgyor.hu/

Úrkút

Úrkút mintegy 230 évvel ezelőtt jött létre. Kezdeti fennmaradását a fahasznosítás, későbbi fejlődését pedig a környék hasznosítható kőzetei biztosították. A nagyvázsonyi Zichy család uradalmának területén, mintegy húsz német ajkú család hozott létre üveghutát a 18. század végén.

A telepesek döntő többsége korábbi bakonyi üveghutákból érkezett; közvetlen németországi betelepítésre nincs adat. Az úrkúti üveghuta 1781-ben kezdte meg működését, majd alig két évtizeddel később egy második huta is létesült.

A két üzemben öblösüveget és táblaüveget egyaránt készítettek, és a bakonyi huták közül elsőként Úrkúton jelent meg a csiszolt üveg. Az üveggyártás meghatározó szerepet játszott a település kialakulásában és korai fejlődésében.

Forrás:
Rostási József: Úrkút története
Úrkút honlapja: https://www.urkut.hu/