Csehbánya

Csehbányát az 1760-as évek elején csehországi üvegfúvók alapították a Bakonyban, Pille és Németbánya után a harmadikként, amely Városlőd határában (Városlődtől 4 km-re) épült.
A pillei hutamester, Adler Ferdinánd engedélyt kapott a veszprémi püspöktől egy új huta létesítésére. Az új üzembe magával hozta Pilléről a cseh származású üvegkészítő szakembereket is. Adler Ferdinánd 1777-ben bekövetkezett halála után öccse, Ferenc lett az üzem vezetője, akinek a felesége az első pillei üvegesek leszármazottja, Gleiszner Teréz volt. Ő szoros rokonsági kapcsolatban állott a pillei hutaalapító Rubner családdal is (Veres László: Üvegkönyv).
A község neve az alapítók nemzetiségére, illetve eredeti lakhelyére utal (a Böhm. németül cseh-t jelent). Az eddigi kutatások eredménye szerint az üveghuta 1760-1796 között működött. Különböző alakú és nagyságú poharakat, palackokat, valamint kerek ablaküvegeket készítettek fehér és zöld színben. Miután 1796-ban püspöki utasításra, feltehetően az erdők védelmében, be kellett fejezni az üvegkészítést, a munkások egy része Németbányára, Lókútra, Pénzeskútra költözött, de a település Városlőd pusztájaként továbbra is megmaradt. Az 1869-es népszámlálás idején viszont már önálló helységként szerepelt 25 házzal és 237 lakossal (https://csehbanya.hu/, VeML V.418. Városlőd Nagyközség és beosztott kisközsége iratai 1910-1950. Csehbánya Kisközség iratai 1928-1950.).

Pénzesgyőr

A Magas-Bakony betelepítése az 1710-es években indult meg, s e folyamat II. József uralkodásáig (1780-1790) tartott. Pénzesgyőr 1956-ban alakult községgé két puszta, Pénzeskút, Kőrisgyőr továbbá Kerteskő egyesítésével. A települések közigazgatásilag Bakonybélhez, Lókúthoz és Szentgálhoz tartoztak (https://penzesgyor.hu).

Pénzeskút pusztát gr. Esterházy János népesíttette be nagyobb részt római katolikus németekkel, kisebb részt szlovákokkal és magyarokkal, akik később beleolvadtak a többségi lakosságba. A cseszneki Esterházy uradalmi levéltárban nem maradt fenn az eredeti telepítési szerződés, így a telepítés feltételeit nem ismerjük. Azt azonban tudjuk, hogy az általános gyakorlat szerint a jövevények szabad költözködési jogot kaptak és 3-6 évi adómentességet élveztek. Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy házaikat felépítsék, s hogy megfelelő nagyságú erdőt kiirtsanak és termőterületté tegyenek. Az irtványterületeket a szerződéses évek leteltéig a lakosok szabadon használhatták. Ezt követően a földesúr kétféle módon járhatott el: vagy továbbra is meghagyta a jobbágyok kezén az irtott területeket, s ennek fejében évi árendát szedett tőlük, vagy pedig visszaváltotta tőlük és majorsági gazdálkodás céljára fordította a területeket (Hudi József: Pénzesgyőr története).

Úrkút

Úrkút mintegy 230 évvel ezelőtt keletkezett. Létrejöttét a fahasznosítási szándéknak, fennmaradását a hasznosítható kőzeteknek köszönheti.
A nagyvázsonyi Zichy család uradalmának e területén németajkú telepesek – mintegy 20 család – üveghutát létesítettek. A telepesek nagy része a korábbi bakonyi üveghutákból érkeztek. Németországból történt közvetlen betelepítésről nincsen adat.
Az úrkúti huta 1781-ben kezdte meg működését, s alig 20 év múltán a második hutát is létrehozták. A két hutában mindenféle öblösüveget és táblaüveget készítettek. Csiszolt üveg is készült, a bakonyi huták közül elsőként (https://www.urkut.hu/).

Városlőd

Lődön 1715 körül a fűrészmalom mellett üveghutát létesítettek. Az első hutamester Michael Ruebner volt, aki családjával együtt érkezett Morvaországból. Ez volt a Bakonyban az első üveg­huta, amelyet még hét követett. Közülük az utolsó a mai „Ajka Kristály" ősének tekinthető. A lődi üvegfúvók csehországi németek voltak, akik egymás között azonban a cseh nyelvet használhatták. így a Lőd helységnév helyett fokozatosan a „Pille" név terjedt el, ami csehül fűrészmalmot (Bila) jelent. A XVIII. sz. húszas éveitől a Pille helységnév hivatalossá is vált, az anyakönyvekben is ezt a nevet használták.