Bakonyi üveghuták – élő történelem üvegben
Történetek, települések és mesterek a XVIII–XIX. századi bakonyi üvegkészítés világából.
Miért pont a Bakony?
A Bakony területe a 18. században kivételesen alkalmas volt az üveggyártásra. A kiterjedt, összefüggő erdőségek bőséges tüzelőanyagot biztosítottak az üveghuták működtetéséhez, miközben az üvegkészítéshez nélkülözhetetlen hamuzsír előállítása is helyben megoldható volt. A hegyvidéki, ritkán lakott területek alkalmasak voltak olyan ipari tevékenységek befogadására, amelyek nagy mennyiségű fát igényeltek.
A bakonyi üveghuták létrejöttében meghatározó szerepet játszott a veszprémi püspökség birtokpolitikája. A 18. század közepén a püspökség célja nem csupán a földbirtokok jövedelmezőségének növelése volt, hanem a gazdaság tudatos megszervezése is. Ennek részeként képzett mestereket – köztük üvegeseket – telepítettek be, akik családostul érkezve hosszabb távon is fenntartható termelést biztosítottak.
Az üveges mesterek többsége német nyelvterületekről érkezett, és magukkal hozták szakmai tudásukat, munkaszervezetüket és technológiájukat. Az általuk alapított üveghuták nemcsak ipari létesítmények voltak, hanem új települések és közösségek kialakulását is elindították, meghatározva a Bakony számos falujának későbbi történetét.
Fontosabb cikkek
- Bakonyi őserdő kitermelhető famennyisége2022-05-29 14:00:55
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01387/pdf/01387.pdf a 90. oldalon:
Hektáronként 1300-1400 m3 famennyiséget számoltak ki egy máig fennmaradt kb. 600 ha kiterjedésű görögországi őserdőben.
Ebből következően a XVIII. századi Bakony 1580 km2-es őserdejéből közel ennyi famennyiséget égethettek el hektároként.
- A Rákócziak Párádi hutája (nem Bakony!)2020-05-26 19:36:46
II. Rákóczi Ferenc 1709-ben alapította meg a parádóhutai (Párádi) üveghutát a családi uradalom területén. Állítólag azért, mert nagyon szerette a parádi kénes-szénsavas forrás vizét, amelyet nem lehetett hordóban szállítani, mert úgy elillant az ereje, ezért volt szükség az üvegpalackok gyártására. >> >> >> Olvass tovább
- Szathmáry László: A hamuzsírfőzés Magyarországon2020-05-26 19:25:13
A hamuzsír a kálium-karbonát köznapi neve volt egykoron, s nevét onnan kapta, hogy elsősorban fahamuból nyerhető ki, oldata pedig >> >> >> Olvass tovább
- Ahol a hamuzsírt főzték2020-05-09 13:11:19
Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században
(Erdészettörténeti közlemények 68. - 2006. 65. oldal)
A XVIII-XIX . század fordulóján nem is annyira maga a fa, mint a belőle készített hamuzsír volt az értékes. Magyarország más erdővidékeihez hasonlóan a Bakonyban is nagymértékben foglalkoztak hamuégetéssel és hamuzsírfőzéssel.