Bakonyi üveghuták – élő történelem üvegben

Történetek, települések és mesterek a XVIII–XIX. századi bakonyi üvegkészítés világából.

 

A bakonyi üveges mesterek (XVIII-XIX. szd.)

 

1715 – Az első ismert bakonyi üveghuta megindul Városlődön (Waschludt), a lövöldi karthauzi kolostor egykori területén.
Peter Johannes Rubner érkezik családjával és segédeivel a Linz környéki, osztrák–cseh határvidékről. Ez a Bakony első dokumentált üveghutája.

1735–1757 – A városlődi üveghutát Michael Gasteiger béreli. A család felső-bajorországi eredetű, az üveggyártás stabilan működik.

1757 – Fordulópont: Ferdinand Adler érkezik a morvaországi Adler üveges dinasztiából. Vele együtt:

  • apja († 1758 Városlődön),

  • testvérei (Franz Xaver, Josef),

  • nővérei és sógora,

  • 24 név szerint ismert üvegfúvó segéd.

1762 – Felépül az új üveghuta: Huta Bohemica (Csehhuta / Csehbánya).
A régi pillei üveggyártás megszűnik.

1760-as évek vége – Pille elveszti önállóságát, Városlődhöz csatolják. Megkezdődik a közös településtörténet.

18. század vége – 19. század eleje – Az üveghuták egy része bezár, az üvegesek belső vándorlása felerősödik.

1859 – A somhegyi üveghuta bezárása: ezzel lezárul a klasszikus bakonyi üveghuták korszaka.

 

Fontosabb cikkek

  • Bakonyi őserdő kitermelhető famennyisége
    2022-05-29 14:00:55

    http://erdeszetilapok.oszk.hu/01387/pdf/01387.pdf a 90. oldalon:

    Hektáronként 1300-1400 m3 famennyiséget számoltak ki egy máig fennmaradt kb. 600 ha kiterjedésű görögországi őserdőben.

    Ebből következően a XVIII. századi Bakony 1580 km2-es őserdejéből közel ennyi famennyiséget égethettek el hektároként.

    Az eredeti cikk

    		 Erdészeti Lapok

     

     

  • A Rákócziak Párádi hutája (nem Bakony!)
    2020-05-26 19:36:46

    II. Rákóczi Ferenc 1709-ben alapította meg a parádóhutai (Párádi) üveghutát a családi uradalom területén. Állítólag azért, mert nagyon szerette a parádi kénes-szénsavas forrás vizét, amelyet nem lehetett hordóban szállítani, mert úgy elillant az ereje, ezért volt szükség az üvegpalackok gyártására. >> >> >> Olvass tovább

  • Szathmáry László: A hamuzsírfőzés Magyarországon
    2020-05-26 19:25:13

    A  hamuzsír  a  kálium-karbonát  köznapi  neve  volt  egykoron,  s  nevét  onnan kapta, hogy elsősorban fahamuból nyerhető ki, oldata pedig >> >> >> Olvass tovább

  • Ahol a hamuzsírt főzték
    2020-05-09 13:11:19

    Wallner Ernő: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században

    (Erdészettörténeti közlemények 68. - 2006. 65. oldal)

    A XVIII-XIX . század fordulóján nem is annyira maga a fa, mint a belőle készített hamuzsír volt az értékes. Magyarország más erdővidékeihez hasonlóan a Bakonyban is nagymértékben foglalkoztak hamuégetéssel és hamuzsírfőzéssel.

Asztali nézet